fbpx

Lakásfelújítási támogatás

Lakásfelújítási szolgáltatásainkról IDE kattintva olvashat!

Hosszú, viszont nagyon hasznos a témáról szóló bejegyzésünk! Érdemes végig olvasni!

Amiről szó lesz benne:

  • Támogatás részletei
  • Buktatók – amire vigyázni kell
  • Elvált szülők esetén
  • Kapcsolódó támogatott hitel
  • Kérdések és válaszok
  • Szükséges dokumentumok

Támogatás részletei

A legalább egy gyermeket nevelő családok esetében a lakásfelújítási költségek felét átvállalja az állam 2021-től, legfeljebb hárommillió forintig. Az felújítási támogatás igénylésének nem feltétele, hogy a család éljen a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) lehetőségével. Vagyis, ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét, maximum 3millió HUF értékben az állam visszautalja a részére. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is. Fontos megjegyezni, hogy ez a konstrukció a jelen állás szerint utólagos finanszírozást jelent, vagyis ahhoz, hogy valaki élni tudjon a lehetőséggel, előbb meg kell tudnia önállóan finanszírozni a munkálatokat.

IGÉNYLÉSI FELTÉTELEK:

Gyermek: Magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, aki a 25. életévét még nem töltötte be / megváltozott munkaképességű személy / kiskorú rokon, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – egy alkalommal igényelheti.

TB: A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a legalább 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan aktív jogviszony alapú biztosított.

Ingatlan: Az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek, / az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik,

NAV: az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.

Elvált szülők: Amennyiben a szülők lakóhelye nem azonos, azon szülő jogosult az 5. § szerinti támogatási összegre, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van, vagy mindkét szülő a támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettőjük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.

TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEK:

  • víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, belső hálózatának kiépítése cseréje,
  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  • fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  • égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
  • klímaberendezés beépítése, cseréje,
  • napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
  • belső tér felújítása, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
  • kerítés építése,
  • gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
  • terasz, loggia, erkély, előtető építése,
  • térburkolat készítése, cseréje,
  • télikert kialakítása,
  • amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a meghatározott akadálymentesítési munkák,
  • alapozási szerkezet megerősítése, valamint
  • beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

SZÁMLÁK:

  • az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,
  • az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és
  • a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított adatszolgáltatási kötelezettségét teljesített.

A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.

A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.

Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt.

Az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vett-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt számlák másolatát a kérelemhez csatolja.

IGÉNYLÉS:

A támogatás a jelen rendelet hatálybalépését követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.

A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

A Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon, az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen / postai úton / személyesen a kormányablaknál nyújtható be. A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be. Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki, kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. Ha megállapítja, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

Buktatók – amire vigyázni kell

Tapasztalataink szerint sok felújítani szándékozó család nincsen tisztában azzal, melyik költségtípusra mekkora állami támogatást vehet igénybe a január 1-jén elinduló otthonfelújítási támogatás keretében, ezért most ezt tisztázzuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkadíjról és az anyagköltségekről szóló számlák mellett vállalkozói szerződést is minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

Hogy oszthatók meg a költségek?

Úgy hallottuk, vannak, akik csak anyagköltségre szeretnék igénybe venni az állami támogatást, és olyanok is, akik csak a generálkivitelezésre kikifizetett munkadíjjal kalkulálnak. Egyikre sem jár állami támogatás, ugyanis nemcsak az olvasható az 518/2020. rendeletben, hogy

  • „a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint” (vagyis az állami támogatás akár már 6 millió forintos beruházással maximalizálható), hanem az is, hogy
  • „a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

  • a maximális, 3 milliós állami támogatásnál mindkét költségtípus számlaösszegének el kell érnie a 1,5 millió forintot: a számlaösszegek 1,5-4,5 milliós megosztása tehát már megfelelő ehhez. Természetesen mindkét költségtípus lehet ennél magasabb is, de erre az összegre már nem jár plusz támogatás,
  • egy 2 millió forint összegű állami támogatás igénybevételéhez mindkét költségtípus számlaösszege el kell, hogy érje az 1 millió forintot, egy 1,0-3,0 milliós költségmegosztás tehát már megfelelő ehhez,
  • ha pedig valaki például 900 ezer forintnyi állami támogatást tud igénybe venni, akkor mindkét költségtípusról legalább 450 ezer forintos számlát kell benyújtani, megfelel már például egy 450 ezer – 1,350 ezer forintos megosztás.

A támogatás vállalkozási szerződés alapján idén vagy jövőre megkezdett felújításokra igényelhető, méghozzá a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig.  2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés(eke)t kell mellékelni a kérelemhez, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját. Amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban kell ezt megtenni. Az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentumot is csatolni kell.

Elvált szülők esetén

A december 22-én megjelenő kormányrendelet nem csak a szuperolcsó felújítási hitel részleteit tisztázta, hanem számos ponton módosította, pontosította az otthonfelújítási támogatás korábban ismert feltételeit is. Az egyik ilyen fontos részlet azokat az elvált vagy külön élő szülőket érinti, akik már új családban élnek.

Nem csak a számlák összegén és összetételén múlik azonban, hogy valaki ki tudja-e használni a teljes támogatást, hanem a családi állapot is befolyásolhatja ezt. Amennyiben ugyanis a gyermekes szülők nem együtt élnek – elváltak vagy külön költöztek -, akkor az a szülő igényelheti a maximális támogatást (3 millió forint), akinél legalább egy közös gyermek él (lakcímkártya szerint), valamint a másik szülőnél nincs egyetlen közös gyermek sem. A közös felügyeleti jog a fentieket nem befolyásolja, hiszen a gyermeknek ekkor is egy bejelentett lakcíme van, a szülők mindössze arról állapodnak meg, hogy a felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják.

Más a helyzet akkor, ha mindkét szülőnél él egy vagy több gyermek, ebben az esetben ugyanis mindketten a támogatási összeg 50%-ára, vagyis legfeljebb 1,5 millió forintra jogosultak. Nem csak a maximális összeg feleződik le azonban, hanem a benyújtott számlák alapján megkapható támogatás is. Például, ha az egyik szülő 4 millió forintért újít fel – 2-2 millió Ft a munkadíj, illetve az anyagköltség -, akkor ő 1 millió forint támogatást kaphat (2 millió forint helyett). Amennyiben a másik szülő 1 millió Ft-ot költ a munkálatokra – nála is fele-fele a két költségelem -, akkor ő pedig legfeljebb 250 ezer Ft támogatásra lesz jogosult (500 ezer Ft helyett).

A helyzet persze nem mindig ennyire egyszerű. Mi a helyzet például akkor, ha két olyan elvált gyermekes szülő él együtt, akik közös és nem közös gyermekeket egyaránt nevelnek? Sőt, az is előfordulhat, hogy valaki az egyik kapcsolatából született gyermekek közül csak néhányat nevel, miközben újabb kapcsolatából ugyancsak él vele gyermek.

  • Az elvált szülő maga neveli a gyermekét, a gyermek és a támogatást igénylő szülő lakcíme azonos: a maximális, 3 millió Ft támogatást megigényelheti a gyermeket nevelő szülő.
  • Az elvált szülők mindegyike nevel gyermeket: maximum 1,5 millió Ft támogatást igényelhet mindkét szülő.
  • Az elvált szülők mindegyike nevel a közös gyermekek közül. A szülő nevel egy másik kapcsolatából származó gyermeket is, akinek szülője együtt él velük: maximum 3 millió Ft támogatást igényelhetnek közösen.
  • Az elvált szülők mindegyike nevel gyermeket. A szülő nevel egy másik kapcsolatából származó gyermeket is, akinek szülője nem él együtt velük, ám ő maga nem nevel vele közös gyermeket: maximum 3 millió Ft.
  • Az elvált szülők mindegyike nevel gyermeket. A támogatást igénylő szülő nevel egy másik kapcsolatából származó gyermeket is, akinek szülője nem él együtt velük, ám ő maga is nevel az igénylővel közös gyermeket: maximum 1,5 millió Ft.

Kapcsolódó támogatott hitel

Az állami kamattámogatású hitelt legfeljebb 10 éves futamidőre, 6 millió forint összegig lehet felvenni az akár 3 millió forintos állami támogatással zajló felújítások költségeinek megelőlegezésére. Egy 6 milliós hitelre 90 ezer forintos induló költséget számíthatnak fel a bankok, emellett, ha nem készülünk el egy év alatt a felújítással, vagy túl kevés számlát nyújtunk be (a hitel összegének 25%-át kell ennek elérnie), akkor megugrik a hitel kamata (az aktuális helyzet szerint 5% fölé), és a már igénybe vett kamattámogatást is vissza kell fizetni.  Néhány ponton magának a felújítási támogatásnak a szabályozását is átírta most a kormány.

Hogy pénzügyileg nem biztosít olyan nagy előnyt az új, kamattámogatott felújítási hitel a piacon ma is elérhető lakásfelújítási jelzáloghitelekhez képest, arról alábbi cikkünkben írtunk. 6 milliós összeg, 10 éves futamidő és 3%-os kamat esetén a kölcsön törlesztőrészlete 58 ezer forint egészen addig, amíg a felújítási támogatást igénybe nem vesszük. Ennek előtörlesztésével ugyanis kevesebb mint felére eshet.

A 2021. FEBRUÁR 1-JÉN INDULÓ OTTHONFELÚJÍTÁSI KÖLCSÖN HASONLÓ LESZ A 3%-OS CSOK-HITELHEZ: AZ ÖTÉVES ÁTLAGOS ÁKK-HOZAM 130 SZÁZALÉKA + 3 SZÁZALÉKPONTNYI KAMATOT SZÁMÍTHATNAK FEL A BANKOK, DE A 3% FELETTI RÉSZT AZ ÁLLAM ÁLLJA, VAGYIS AZ ÜGYFÉL ÁLTAL FIZETETT KAMAT ALAPESETBEN 3%.

  • a hitelezőket az otthonfelújítási kölcsön összege után 1,5% költségtérítés illeti meg a hitelfelvevő részéről azzal, hogy a pénzügyi közvetítője részére fizethető közvetítői díj nem haladhatja meg a 0,8%-ot, (a 6 milliós maximális összeg esetében ez 90 ezer forintos költségtérítést jelent – a szerk.),
  • az otthonfelújítási kölcsön jelzálogalapú hitelintézeti kölcsönnek számít (vagyis várhatóan közjegyzőt, értékbecslőt is alkalmazni kell – a szerk.), és
  • akkor veheti fel valaki, ha megfelel az új, akár 3 milliós otthonfelújítási támogatás feltételeinek (25 év alatti együtt élő gyermek, 1 éves tb-jogviszony, köztartozásmentesség, stb. – a szerk.), ennek igazolásához a hitelkérelem során csatolni kell a vonatkozó dokumentumokat,
  • ha a hitelintézet a benyújtott kérelem és mellékletei alapján azt állapítja meg, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában a kamattámogatás feltételeinek megfelel, akkor a kamattámogatás igénybevételéről az igénylővel támogatási szerződést köt,
  • az otthonfelújítási kölcsön összege nem haladhatja meg a 6 000 000 forintot, kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, legfeljebb 10 évre nyújtja,
  • az otthonfelújítási támogatás terhére történő előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel a hitelintézet, ilyenkor a jóváírást követő 10 napon belül a hitelintézet változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolja, és arról a támogatott személyt és a kincstárt értesíti,
  • a hitelfelvevő az otthonfelújítási kölcsön felhasználásával megvalósított építési tevékenységekkel kapcsolatban kiállított számlák kifizetését a kölcsön folyósításától számított egy éven belül a számlák vagy azok másolata bemutatásával igazolja a hitelintézet felé (vagyis figyelni kell, hogy a tervezett munkák egy éven belül befejeződjenek)
  • ha ez nem teljesül, vagy elveszti a jogosultságát a hitelfelvevő a felújítási támogatásra, vagy a felvett felújítási támogatás nem éri el a kölcsönösszeg 25%-át (vagyis egy 6 milliós kölcsön esetében az 1,5 millió forintot), akkor

A KÖLCSÖNTARTOZÁS HÁTRALÉVŐ ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓAN A KAMATTÁMOGATÁS MEGSZŰNIK (A KAMAT JELEN ÁLLÁS SZERINT 5,1% FÖLÉ UGRIK), AZ ADDIG IGÉNYBE VETT KAMATTÁMOGATÁST AZ ARRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐ 60 NAPON BELÜL EGY ÖSSZEGBEN A HITELINTÉZET ÚTJÁN VISSZA KELL FIZETNI A KINCSTÁRNAK (HALVA SZÜLETÉS VAGY A GYERMEK ELHALÁLOZÁSA ESETE KIVÉTEL).

  • ha viszont teljesülnek a feltételek, az otthonfelújítási támogatás folyósítását követően a hitelintézet az otthonfelújítási támogatást 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy hitelintézetnél vezetett hitelszámláján írja jóvá, legfeljebb a fennálló otthonfelújítási kölcsöntartozás összegéig.

A támogatott hitelről még egy másik bejegyzésünkben, IDE kattintva olvashat!

Lakásfelújításon kívül díjmentesen a hitelügyintézésben is tudunk segíteni, IDE kattintva!

Kérdések és válaszok

  1. Igénybe vehető-e lakásfelújítási támogatás olyan új lakásra is, amely jogilag igen, fizikailag azonban még nem teljesen készült el? Pl. terasz, erkély építése vagy napelem, tetőtérbeépítés megvalósítása közvetlenül a lakás átadása után, felújítási támogatásból?

A jelen helyzet szerint két megkötést ismerünk erre vonatkozóan. 1. Ha az ingatlan-nyilvántartás alapján már lakás, lakóház az ingatlan, csak akkor igényelhető rá a támogatás, 2. olyan munkálatokra nem lehet felhasználni, amelyet az eredeti kivitelezői szerződés alapján kellene elvégezni. Ez esetben a szerződés ugyanis nem felújításra szól, és nem is 2021. januárját követően kötötték. Más típusú, akár nemrég átadott ingatlanon elvégezhető munkálatok viszont elvégezhetők.

  1. Igénybe vehető-e a támogatás egy második konyha, fürdőszoba vagy újabb szoba kialakítására? Melyikre igen, melyikre nem?

A fürdőszoba, WC esetében a rendelet kifejezetten nevesíti, hogy az ingatlanban az első ilyen helyiség kialakítása finanszírozható meg a támogatásból. A konyha nincs nevesítve semmilyen formában az elvégezhető munkálatokat tartalmazó felsorolásban, éppen valószínűsíthető, hogy annak kialakítása sem finanszírozható meg. Ugyanakkor egy konyhának kialakított helyiségben a beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje finanszírozható. Új háznál a kerítés építésére, térburkolásra, terasz kialakítására vagy épp klíma beépítésére is felhasználható a támogatás.

  1. Korábban arról volt szó, hogy az elvégzett munkát vagy a munkadíjat nem (csak) számlával, hanem egy formanyomtatvánnyal vagy munkaszerződéssel is igazolni kell. Mit ír elő a rendelet ezzel kapcsolatban?

Szükséges a támogatáshoz olyan vállalkozói szerződés(ek) bemutatása, amely(ek)et 2021. januárját követően kötöttek. Valamennyi munkálatról be kell ezt nyújtani, amelyre visszaigényelnénk a támogatást. Szükséges a számlák bemutatása is, továbbá átutalással rendezett számla esetén igazolás a teljesítésről. Formanyomtatványon kitöltött számlaösszesítőt is be kell nyújtani.

  1. Igénybe vehető-e a lakásfelújítási támogatás külföldi tb-jogviszonnyal? Mik ennek a korlátai?

Legalább egyéves tb-jogviszony kell, ennek megfelel a magyar Tbj-törvény 6. paragrafusa szerinti biztosítotti jogviszony, külföldi tb, nyugdíj melletti munkaviszony, vállalkozói jogviszony, közép-, felsőoktatási intézményben folytatott nappali hallgatói jogviszony és az úgynevezett diplomás gyed is. Jelenleg is biztosítottnak kell lenni, itt azonban szigorúbbak a szabályok: aktuálisan a Tbj-törvény 6. paragrafusa szerint biztosított kell, hogy legyen az igénylő, vagy nyugdíj melletti munkaviszony fogadható el. Vagyis az 1 éves jogviszonyba beleszámít a külföldi tb, de igényléskor nem lehet külföldi tb-biztosított az igénylő. Ha egy pár igényel és egyikük külföldön dolgozik, a másik itthon, akkor elégséges, ha az egyikük igazolja az itthoni tb-jogviszonyt. Persze a külföldi munkaviszony nem mindig jelent feltétlenül külföldi tb-t is, elképzelhető, hogy ebben az esetben is magyar biztosított marad az igénylő és ezzel jogosulttá válhat a támogatásra. (Idézet a Tbj. 6. paragrafusából: „biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.”)

  1. Igénybe vehető-e felsőoktatásban tanuló gyerekre a támogatás úgy, hogy 18 éves kora óta a gyerek már nem a szülők lakásába van bejelentve?

Két szabály van, ami ezt meghatározza: egyrészt a szülő csak vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után igényelhet támogatást, másrészt a támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. (Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe. Vagyis a gyermek lakcímkártya állandó lakóhelye oda kell szóljon, ahol a szülő lakik, akinek viszont mindenképpen a felújítandó lakásban kell élnie. A nagykorú gyermeknek nem kell egy éve a lakásban laknia akkor sem, ha egy évnél régebben vették az ingatlant. A kiskorú gyermeknek viszont igen: „az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik.”

  1. Miként és milyen összegben vehető igénybe a támogatás akkor, ha a számlák gyűjtése alatt a szülők elválnak?

Az igénylés pillanata számít. Fontos kérdés lehet, kinél marad a gyermek, gyermekek. Ha mindegyik az egyik szülőnél, akkor ő igényelheti a teljes támogatást (persze neki kell maradnia az ingatlanban is). Ha legalább egy gyermek a másik szülőnél kerül elhelyezésre, akkor legfeljebb 1,5 millió forint támogatás igényelhető külön-külön (természetesen egyikük az új otthonára veheti fel). Kivéve, ha az egyik fél lemond a másik javára a támogatás igénybevételéről, erre ugyanis lehetőséget ad a jogszabály. Fontos, hogy kinek a nevére szól a számla: ekkor már nem közös igénylők, vagyis annak a szülőnek a nevére kell szóljon, aki a támogatást igényli.

  1. Benyújthatók-e 2021-es számlák úgy, hogy a támogatás jogosultjává csak 2022-ban válik az igénylő, például akkor születik gyermeke (vagy éri el a 12 hetes magzati kort)?

Jelenleg nem ismert ennek akadálya. A támogatás igénylésekor kell teljesíteni a jogszabályi feltételeket, nem pedig a munkálatok megkezdésekor. Ugyanakkor nem szabad erre alapozni semmilyen felújítást, hiszen mi történik, ha a tervezettel ellentétben mégsem lesz jogosult a család 2022. végéig a támogatásra, vagy ha az utolsó számla kiállítását követő 60 napon belül nem válik jogosulttá a család? Ezekben az esetekben elesnek a támogatásról, amire mint kockázatra feltétlenül gondolni kell.

  1. Személyes igénylés esetén hová kell fordulni, illetve online igénylés esetén elérhető-e már az az internetes felület, ahol mindent be lehet nyújtani?

Személyesen a kormányablakoknál lesz igényelhető a támogatás 2021. január 1-je és 2022. december 31-e között. Emellett postai úton, illetve a Magyar Államkincstár elektronikus felületén is igényelhető lesz a támogatás, ez utóbbi felületről azonban jelenleg még nincsen információnk. 

  1. Ki és hogyan ellenőrizheti a munkálatokat a folyósítást követő 6 hónapon belül, és milyen esetekben kell visszafizetni a támogatást?

A támogatás folyósítását követő 180 napon belül a kormányhivatal ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ehhez helyszíni szemle társul, azaz kimehetnek megnézni, hogy ténylegesen elvégezték-e a felújítási munkálatokat. Ha jogtalanul lett igénybe véve a támogatás, csak akkor kell büntetőkamattal növelten visszafizetni.

Szükséges dokumentumok

Vannak olyan dokumentumok, melyek benyújtása kötelező és vannak opcionálisan benyújtandó dokumentumok is.

Kötelezően benyújtandó dokumentumok

  • Vállalkozási szerződések másolata
  • Számlák, valamint az átutalással teljesített számlák kifizetését igazoló dokumentum másolata
  • Az igénylő(k)nek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermek(ek) lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolata
  • Számlaösszesítő
  • Az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett 1. számú melléklet szerinti nyilatkozata (megfelelő TB jogviszonyról)
  • Személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély másolata

Opcionális dokumentumok

A várandósság 12.  hetét betöltött magzat esetén:

  • várandósgondozási könyv vonatkozó része, vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás

Örökbefogadott gyermek esetén:

  • gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozatának másolata
  • 25. életévét betöltött gyermek esetén: megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló, orvosszakértői szerv által kiállított igazolás másolata.

Megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy aki után az e rendelet szerinti támogatást igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül

  • a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat másolata
  • vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat másolata
  • gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat másolata

Gyámság esetén:

  • amennyiben a gyermek az igénylő kiskorú rokona és a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja gyermeknek, a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat másolata

Mozgáskorlátozott személyhez kapcsolódó akadálymentesítési munkák esetén

  • a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok másolata
  • súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosság minősítésére vonatkozó nyilatkozat másolata arról, hogy az igénylő vagy gyermeke mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott

Több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetén:

  • a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet másolata

Szülői lemondó nyilatkozat:

  • Ha a szülők külön élnek és mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével, akkor alapesetben mindkét szülő a maximum 3.000.000,- Ft támogatási összeg 50%-os mértékére külön-külön jogosult. A szülők egyike azonban a teljes támogatási összeget igényelheti akkor, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.

Hozzájáruló nyilatkozat:

  • Együttes igénylés esetén a házastárs/élettárs teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához és adatainak kezeléséhez

Kiegészítő tevékenység folytatása esetén:

  • 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás másolata

Az igénylést megelőzően külföldön fennálló munkaviszony esetén:

  • amennyiben az igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása

Nem magyar állampolgár esetén:

  • három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya másolata

GYOD vagy ápolási díj esetén:

  • ha az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat másolata

Nagykorú, de 25 év alatti gyermek esetén:

  • nagykorú, de 25 év alatti gyermek adatkezelési hozzájárulása

Igénybe vett Falusi CSOK esetén:

  • A felújítással érintett lakásra a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti korábban igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetés, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt vagy elszámolni tervezett számlák másolata

Napelemes rendszer telepítése vagy cseréje esetén:

  • A telepítését vagy cserét végző vállalkozó nyilatkozata arról, hogy a kiállított számlán feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.

Amennyiben a szükséges letölthető dokumentumokra lenne szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot IDE kattintva és segítünk benne!

Forrás: hitelnet.hu, portfolio.hu